-Na mi az nem tudtok 5 perc alatt levetkőzni és bemenni a szobámba?

-Nem nagyon ha le vannak kapcsolva a lámpák,hogy ne keltsünk fel senkit mivel nem vagyunk valami ismerős terepen.

-Hát Jean asszem erről nem én tehetek én hívlak titeket de ti nem jöttök. De ne is erről vitázzunk menjetek be én keresek valami rágcsit és nézünk valamit ha van kedvetek.

-Jól van-mondták egyszerre és elindultak befelé telefonjukkal világítva maguknak az utat. Ennek ellenére hallottam egyszer kétszer valaki beütötte a lábát,kezét,fejét nem tudom mit de hallottam a koppanásokat majd utána halk kuncogásokat. Mikor meghallottam ezeket én is elmosolyodtam milyen kis bénák. Persze a sorból én sem lógtam ki bénaság terén. Annak ellenére,hogy én tudtam mi hol van én is ugyan úgy bénáztam mint ők de én csak egyszer a fejemet nyitottam a szekrényt valami eleség után kutatva. Mire nagy nehezen találtam egy zacskó chips-et és egy zacskó pattogatott kukoricát. Ez egy filmnézéshez tökéletese lesz gondoltam és becsuktam a szekrényajtót sikeresen (tehát nem okoztam magamban kárt. )

Vidáman és büszkén megyek a szobámba de egyszer csak bevillant a kép amikor Sam megcsókolt először és nekem Romeo jutott eszembe majd eszembe jutott az is amikor én csókoltam meg őt és,hogy milyen jó volt. Rosszul éreztem magam amiért erre gondoltam ahelyett,hogy arra gondoltam volna milyen jó kis este lesz a csajokkal. Bevittem nekik a kajákat és a fürdőszobába menekültem. Azt pontosan nem tudom mi elől a gondolataim vagy a barátnőim kérdő tekintetei elöl. De úgy gondoltam ha megmosom az arcom kitisztul a fejem és kitörlődik belőle minden. Sajnos ez nem így lett de próbáltam háttérbe szorítani ezeket a gondolatokat és arra koncentrálni milyen jó kis este elé nézek.

-Na és mit szeretnétek nézni?-néztem rájuk de láttam ,hogy ők már kiválasztottak valamit és be is tették már mind a hárman az ágyban vártak.

-Már kiválasztottuk egyhangúlag.

-Jól van Fanny remélem szeretem.

-Tuti,hogy szereted. És minek lenne neked meg olyan film amit nem is szeretsz?

-Nem csak az én filmjeim vannak itt és azokat nem szeretem.

-De ahelyett,hogy ezen töprengsz már elindítottuk volna és már ki is derült volna.

-Igazad van Isabell. Akkor kezdjük el nézni.-és elindultam az ágy felé de ők közben elindították a filmet és csak egy kis zenei részletet hallottam és tudtam mi ez a film és igazuk volt tényleg szeretem sőt az egyik kedvencem.-Tényleg a Bridget Jone's naplóját nézzük meg ?-kérdeztem tőlük pedig a választ tudtam. Akkor bizonyosodott be végleg az igazam mikor elhelyezkedtem a helyemre az ágyban és ránéztem a TV-re.

-Én mondtam ,hogy szereted.-mondta nekem Fanny és egy huncut kis mosolyt láttam arcán átsuhanni. De nem csak ő mosolygott ha nem mindenki. Nem nagyon értettem . Olyan volt mint ha ők tudnának valamiről amiből engem kihagytak.

-Mi az ? Nem értem olyan mint ha valamiről tudnom kéne de nem tudok semmit. Valamit nem akartok nekem elmondani?

-Nem . Nem maradtál le semmiről nyugi. Szerintem kezdesz egy kicsit paranoiás lenni.-nevetett Jean ,lehet igaza volt de olyan volt ez a nevetés mint ha egy kicsit erőltetett lenne és valamit leplezni szeretne. Nem kérdeztem rá hiszen ha az előbb letagadta akkor most se mondana semmit csak én érezném magam még hülyébben. És különben is nem ez volt a lényeg. A film felénél rájöttem mi kell nekem.

-Tudom már-felcsillantak szemeim.

-Mit?-sötét volt de mind a három szem párat éreztem magamon.

-Tudom mi kell nekem egy napló amibe elírom mi történt velem. Vagy lehet nem is arra használnám talán a céljaimat írnám bele,a vágyaimat. Ez lesz a vágyak naplója. Mert ha le van írva akkor addig küzdök majd érte ameddig meg nem csinálom.

-Hm ez érdekes.

-MI ebbe olyan érdekes Jean?

-Csak erről az jutott eszembe,hogy véletlenek nincsenek.

Ezt már megint nem értettem de lehet csak mert álmos voltam. Mikor a filmek vége lett mindenki elaludt ,csak én nem. Az elmúlt estén járt a fejem. Mert annyi sok minden volt és csak egy napba tömörült minden. MI van ha ma kikaptam az összes jót ami egy életre elég és mostantól nem lesznek ilyen szép pillanataim. Hisz ma beszéltem Romeo-val és lehet neki nem jelentett semmit de nekem nagyon is sokat és persze nekem ott volt ma Sam is aki a másik fiú aki olyan hatással van rám amit nem lehet megmagyarázni és én sem értem. És ott vannak a csajok olyan furák voltak ma nem tudom mint ha valamit szerveznének a hátam mögött vagy én nem is tudom. Miközben ezeken gondolkoztam szépen lassan álomba merültem és egy eléggé fura álmom volt. Én voltam Bridget Jones és két fiú kísérte az életemet. Nyilván való volt mindenki számára,hogy mind a ketten értem versengtek csak éppen nekem nem esett le. És volt még egy kis érdekesség az álmomban a két fiú nem Sam volt és Romeo ha nem a filmben szereplő két férfi és mikor a tükörbe néztem láttam én sem én vagyok ha nem egy szénésznő nézett vissza rám. Hirtelen felpattantam az ágyból ránéztem az órára már tíz óra volt és a lányokat nem láttam sehol csak Fanny szuszogott mellettem.

-Á a mi kis Csipkerózsikánk is felkelt?-nyílt ki az ajtó és a két lány jött be rajta egy egy tányérral a kezükben rajta egy szelet kenyér.

-Ti mióta vagytok fent?-dörzsöltem meg a szemem és próbáltam visszagondolni mit is álmodtam mert azt tudtam,hogy valami nagyon érdekes volt és el is akartam nekik mesélni de valahogy nem akart eszembe jutni.

-Egy tíz perce. Felkeltünk és kimentünk mosdóba és anyud már fent volt és csinált nekünk reggelit.

-Értem . Jó étvágyat.

-Te nem vagy éhes?

-Nem Isabell még csak most keltem fel.

-Pedig finom a szendvics.

-Akkor egyed-és fintorogtam egyet.-Mindjárt jövök.

-Rendeben.

Miközben kimentem a mosdóba még mindig azon agyaltam mit álmodtam és mikor megmostam az arcomat beugrott és rájöttem mire akart utalni az álmom. Hiszen ugyan abba a helyzetbe vagyok mint Bridget Jones . Nekem is két fiú van csak annyi a bibi,hogy engem nem akarnak azt se tudják,hogy létezem . Szerintem már mind a ketten el is felejtették a tegnapot. Nekem ez nagyon fontos volt de nekik ez csak egy átlagos nap volt. Okés Sam megcsókolt de ő ivott szóval nem is tudom össze vagyok zavarodva de szerintem ez az álom egy jel volt.

De nem akartam sokáig a fürdőben időzni ezért mentem is a szobába és eléggé nagy zaj szűrődött ki onnan. Vajon min nevetnek ennyire? Beléptem a szobába és mind a hárman az ágyon ugráltak.

-Ti meg mit műveltek ?

-Éppen ugrálunk .

-Azt észrevettem mert még a vak is látja és talán még a süket is hallja de miért is?

-Nem is tudom...-és Isabella abbahagyta az ugrálást és eltöprengett majd újra elkezdett ugrálni és nagyon boldogok voltak úgy gondoltam ezt én sem hagyhatom ki és én is felpattantam az ágra és ugráltam velük.

Oldal: Bridget Jone's naplója
Egy bolond lány naplója - © 2008 - 2024 - egybolondlanynaploja.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat